Ma van az Autizmus Világnapja. A világnap célja tudatosítani azt, hogy körülöttünk, a közelünkben élnek ezek a különleges emberek, akiknek máshogy huzalozott az agyuk, és egészen mást vesznek észre a világból, mint a többség.
Széles az autizmus spektruma. Lehet, hogy nem is veszed észre, pedig a kollégád, vagy a szomszédod. Csak néha úgy megállsz és elgondolkodsz: vajon ez az ember miért olyan fura?
Pedig az ő szemében pont te vagy fura.
Neurodiverzitás… Miért lenne nem normális, ami más?
Úgy érezzük nem normális, mert nem értjük. Mert az, ami olyan észrevétlenül megy ember és ember között: az arckifejezésekből, hangszínből, hangsúlyból való érzelmi olvasás; a távolság, amit olyan jól beállítottunk a mindennapi életben; a kimondatlan udvariassági, társasági szabályok… Ezek mind nem jönnek magától annak, aki autista. Tanulnia kell, és a legtöbben akarják és képesek is megtanulni.
Mi, „neurotipikusok” is megtehetjük ugyanezt: gondolkodjunk ma máshogy. Képzeljük el, milyen lenne a világ érzelmi kapaszkodók nélkül, kíméletlen következetes logikával. Egy világ, amiben ki kell mondani minden apró játékszabályt. Nincsenek utalgatások: csak az van, amit egyértelműen közlünk. Ne legyen semmi háttérzaj. Foglalkozzunk egyszerre csak egyetlen dologgal, de olyannal, ami valóban érdekel, és őszinte szenvedéllyel tudunk a mélyére menni. A világ felszíne legyen állandó és megbízható, a felesleges változások csak elterelik a figyelmünket arról, amit valóban fontos megfigyelni, megismerni.
Engem már rabul ejtett ez a különleges gondolkodásmód. Hagyd, hogy rád is hasson!
Ragyogj kéken! Kép forrása: http://aosz.hu/vilagnap2020/
