Szűrővizsgálatok II. – szív- és érrendszeri betegségek

Amiről most szó lesz, az minden, ami szív és ér: ez egy összetartozó, egységes rendszer, érdemes így, rendszerben gondolkodni erről. Hiszen ha valahol betegek az ereid, akkor sajnos mindenhol máshol is azok… nem választhatjuk le a szív működését sem attól, amit valójában mozgat: az ereket.

A következő, nagyon gyakori betegségek tartoznak például ide:

Magas vérnyomás betegség

Szívinfarktus

Szívritmus-zavarok

Stroke

Szívelégtelenség

Perifériás érszűkület

Konkrétan mit, milyan gyakran, és hol kell megvizsgáltatnom, hogy minél előbb felismerjem a szív- érrdszeri (szakmai nevén kardiovaszkuláris) betegségeket? Íme a lista!

Fontos figyelembe venned, hogy csak akkor vonatkoznak rád ezek az ajánlások, ha még nincsenek panaszaid, és nincs ismert krónikus betegséged!

  1. Évente vérnyomásmérés. Ez általában megoldható otthon, egy kölcsönkért vérnyomásmérővel, vagy gyógyszertárban. Fontos, hogy a mérés nyugalomban történjen, legalább 10 perces ülést követően, és mindkét kart meg kell mérni. Általánosságban 140 /90 Hgmm alatti értéket tekintünk normálisnak.
  2. Évente haskörfogat, BMI meghatározása. A haskörfogatot a csípőlapát és a legalsó borda felénél, kilégzéskor (a has ernyedt állapotában)kell megmérni. Férfiaknál 94 cm, nőknél 80 cm feletti érték nagyobb kockázatot jelent. A BMI (body mass index) meghatározása: testtömegy (kg) osztva a magasság (m) négyzetével. 25-nél nagyobb érték elhízást, és nagyobb kockázatot jelent.
  3. Kardiovaszkularis kockázat meghatározása
  4. Laborvizsgálat (vérvétel). alacsony kockázatúaknál: 5 évente, magas kockázatúaknál és 65 év felett: 2 évente laborvizsgálat.
    A laborvizsgálat célja elsősorban a következő betegségek felfedezése:
    – cukorbetegség – éhomi vércukor meghatározásával szűrhető, megléte esetén a kardiovaszkuláris kockázat is nagy.
    – vesebetegségek, vesefunkció meghatározása (ezért nézzük a kreatinin, karbamid, GFR meghatározását, és vizeletvizsgálatot)
    – hyperlipidaemia (magas vérzsír értékek): a kardiovaszkuláris kockázat meghatározása miatt is fontos (összkoleszterin, HDL, LDL, triglicerid meghatározása)
    – ezek mellett bele szoktunk venni egyéb vizsgálatokat is, amelyek nem tartoznak a kardiovaszkuláris megelőzés témájába, de szűrés szempontjából fontosak: nézünk teljes vérképet, ami információt ad a vér alakos elemeinek mennyiségéről és eloszlásáról, felfedezhetünk esetleges vérszegénységet például. Elsősorban nőknél fontos a szérum vas szintje. Nézünk májfunkciót is. Pozitív családi anamnézis, vagy bármi gyanújel esetén a pajzsmirigy funkciót is nézzük, TSH meghatározással.
  5. Boka-kar index meghatározása 40 éves kor felett 2 évente ajánlott. Ezt a vizsgálatot a háziorvos végzi, egy kis ultrahangot kibocsájtó műszer segítségével. A vizsgálat célra a perifériás érszűkület szűrése. A lényege az, hogy összehasonlítjuk a kar és a boka artériáján mért szisztolés (“felső” érték) vérnyomását. Egészséges erek esetén ez a hányados 1-1.3 között van, mivel közel ugyanannyi kell legyen az egész érredszerben a vérnyomás értéke. Ha azonban a lábak artériáiban érszűkület van, kisebb nyomás hatására is összenyomódik az ér: a mért érték alacsonyabb lesz a karon mértnél. Így a boka-kar hányados csökken. 0.9 érték alatt kórosnak számít.

Az összefolalót a következő jogszabály alapján állítottam össze: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700051.nm

1-3 pontoknál a jogszabálynál jóval gyakoribb ellenőrzést ajánlok, mert ezek orvos közreműködése nélkül, önállóan is elvégezhetőek (a laborvizsgálat miatt csak korlátozottan, de enélkül is értékelhetően!). Szeretnék buzdítani mindenkit, hogy vegye kezébe a dolgait, éljen az önellenőrzéssel minél gyakrabban.

Ha tetszett, ossza meg másokkal is!
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük