Új felfedezés: hormontermelő izmok

Az immunrendszer erősítése mindennapi kérdéssé vált. Eddig is sokan kérdezték, de most különösen: mivel tudnám felerősíteni az immunrendszerem?

Sajnos a válasz nem olyan egyszerű, mert olyan, hogy „immunerősítő szer” nem létezik. Talán még a D-vitamint lehetne leginkább annak nevezni, a téli időszakban ajánlom is, írom is mindenkinek. De amit az immunerősítéssel kapcsolatban el szoktam mondani, azok csak unásig ismert általános dolgok: kiegyensúlyozott táplálkozás, sok mozgás, dohányzás mellőzése.

Nagyon általánosnak tűnnek ezek a tanácsok, és sokszor úgy érzem, mintha valami mást vártak volna tőlem. Talán valami kézzelfoghatóbbat, valami olyat, ami nem csak az egyén elhatározásán múlik, valami külső felerősítést. Pedig az igazság az, hogy a szervezetünknek magának megvannak a hatékony erősítő folyamatai, csak tudnunk kell jól előhívni őket.

Most azt szeretném megmutatni, hogy a mozgásnak önmagában milyen széleskörű hatásai vannak a szervezetünkre, mert

mozgás során az izmaink hormontermelő szervvé változnak!

Régóta ismert, hogy a sejtjeink egymással hormonszerű anyagokkal kommunikálnak: ezeket nevezzük citokineknek. Azonban néhány éve bebizonyosodott, hogy az izmaink nem csak helyileg ható citokineket termelnek, hanem véráramba kerülő, távoli hatással rendelkező hormonokat is. Ezek a hormonok akkor termelődnek, amikor az izmaink munkát végeznek.

Az izmaink által termelt hormonok összefoglaló neve a miokin. Többféle miokin ismert jelenleg, de a hatásaik pontos feltérképezése még korántsem teljes. Néhány miokin magában az izomzatban fejti ki a hatását, így hozzájárulnak az izomtömeg növekedéséhez, az izmok vérellátásának növeléséhez.

Néhány miokinnek pedig távoli szervekre van jelentős hatása: májra, zsírszövetre, hasnyálmirigyre, csontokra, agyra. A legismertebb miokinek az IL-6, IL-10, irizin, miosztatin és follisztatin.

Tekintsük át, hogy az izommunka (tehét edzés, mozgás) hatására termelődő hormonok hogyan befolyásolják az egyes szervek/szervrendszerek működését! Ebben segít a linken található ábra is. http://perspectivesinmedicine.cshlp.org/content/7/11/a029793/F2.large.jpg

Inzulinrezisztencia csökkentése

Ezt a hatást a miokinek (elsősorban az irizin és az IL-6) a májon, hasnyálmirigyen, zsírszöveten és a beleken keresztül érik el. Emellett maga az izommunka természetesen közvetlenül is hat az izmok cukorfelvételére.
A miokinek a zsírszövet tömegét csökkentik, és fokozzák a zsírsejtekben a zsírbontást. A zsírsejtek differenciálódását is indukálják ún. bézs zsírszövet irányába. A bézs zsírszövet olyan differenciált zsírsejt, amely funciója a hőermelés, a szervezet hőháztartásának fenntartása. A bézs zsírsejtek rengeteg energiát képesek hővé alakítani.
A májsejtek működését serkentik, elősegítik a glikogén raktárak mobilizálódását.
A hasnyálmirigyben serkentik az inzulin elválasztást.
A belekben serkentik a GLP-1 termelődését. A GLP- 1 belek által termelt hormonszerű anyag: a jóllakottság érzését segíti elő, segíti a hasnyálmirigy inzulintermelését, a sejteken pedig csökkenti az inzulinrezisztenciát. Ez a magyarázata annak, hogy ha sokat mozgunk, ritkán tör ránk a farkaséhség. Rendszeres mozgással ilyen módon is tudjuk csökkenteni a táplálékfelvételünk mennyiségét, és segíteni az anyagcserénk hatékony működését.

Csontokra kifejtett hatás

A miokinek segítik az ásványi anyagok csontba épülését, gyorsítják a gyógyulását. Ilyen módon megelőzik a csontritkulás kialakulását. Így hozzájárulnak ahhoz, hogy minél tovább megőrizzük mobilitásunk, csökken a csonttörések kockázata, és gyorsabb lesz a sérülések utáni gyógyulás is.

Központi idegrendszerre gyakorolt hatás

Ismert, hogy a mozgás milyen jó hatással van a stresszkezelésre. A stressz aktiválja a szimpatikus idegrendszert, és harcra vagy menekülésre készíti fel az egész szervezetünket. Legjobb tehát, ha stressz esetén valóban harcolunk, vagy elfutunk…
Láthatjuk azonban, hogy mozgás hatására hormonális közvetítéssel is csökkennek a stressz és a depresszió tünetei.
Hosszú távon pedig a kognitív funkciók is javulnak, a mozgás segít megőrizni a szellemi frissességünk.

Immunrendszerünk aktivizálódik

Mivel maga az izommunka gyakran jár az izomszövet mikrosérüléseivel, jelentős a miokinek helyi gyulladást szabályozó hatása. Ezzel a mechanizmussal a szervezetünk elősegíti, hogy az izomzatunk minél hatékonyabban regenerálódhasson, különösen közvetlenül edzés után.
Ezen túl azonban az egész szervezetben is gyulladáscsökkentő hatásúak, mozgás hatására kevesebb lesz a vérben keringő gyulladásos citokinek mennyisége.
Serkentik az immunrendszerünk hatékony működését, különösen az antigénprezentálást, a makrofágok működését, így lényegesen hatékonyabban tud reagálni a szervezetünk egy-egy fertőzésre, főleg annak kezdeti szakaszában.
Az immunrendszer erősítésével összefüggésben csökkentik a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, ugyanis speciális immunsejtek működésének serkentésével segítik a daganatos sejtek gyors felismerését és elpusztítását.

A testmozgásra tehát úgy kell tekintenünk, mint az egész szervezetre ható, szinte minden szervrendszert érintő egészségvédő faktorra.

Ne csak azért mozogj, hogy fogyj, és ne csak azért, hogy erősebb legyél! A mozgás sokkal több ennél, hatása bőven túlmutat az izmoknál!

Heti háromszor fél óra. Ez olvasható az ajánlásokban, mint minimális mozgásmennyiség ahhoz, hogy ne legyünk biztosan betegek. Háromszor fél óra, közepes intenzitással. Elsőre nem tűnik soknak. Mégis a gyakorlatban olyan sokszor lesz megvalósíthatatlanul sok. Hiszen át kell öltözni, utána lezuhanyozni, és különben is hova menjek (és hova rakjam a gyerekeket)…

Muszáj helyet keresni valahol ennek a háromszor fél órának. Vedd elő a naptárad, és írd bele. Nagyon sok múlik rajta: egy erős immunrendszer, megfelelő inzulin-válasz, erős csontok, szellemi frissesség.

Forrás:
Cold Spring Harb Perspect Med 2017;7:a029793
Winkler Gábor, Wittmann István (szerk.): Az inzulinrezisztencia és klinikai vonatkozásai, SpringMed Kiadó, 2017