Ez a kockázatbecslés nagyon fontos, és otthon is elvégezheted. Szükséges hozzá, hogy megmérd a vérnyomásod, és tudd az összkoleszterin értéked. Ha nincs még ilyen laborleleted, nem baj, anélkül is jó eséllyel meg tudod határozni a te saját kockázatod, vagy legalábbis jó közelítéssel kapsz róla információt.
Szóval amit tenned kell:
- Mérd meg a vérnyomásodat (10 perc nyugalom után, ülve, mindkét karon, akár többször is, és ezeket az értékeket átlagolva).
- Keress egy laborleletet, ami bármiyen okból készült rólad, és keresd ki az összkoleszterin értéket. Ha ez nincs meg, nem baj.
- Keresd meg a táblázatban a neked megfelelő oszlopot (pl. nem dohányzó nő: első oszlop)
- Keresd meg az életkorodnak megfelelő halmazt.
- Keresd ki a vérnyomásértékednek megfelelő sort.
- Ha rendelkezésedre áll összkoleszterin érték, tovább pontosíthatod a besorolásod.
Most tehát kaptál egy számot. Mit is jelent ez konkrétan? Ez a táblázat azt mutatja meg, hogy mekkora eséllyel lesz 10 éven belül halálos kimenetelű szív- érrendszeri eseményed (pl. infarktus, stroke). Ez elég ijesztően hangzik elsőre. Viszont a táblázat azt is nagyon jól mutatja, hogy a befolyásolható rizikófaktorok változtatásával, micsoda szinteket tudsz lépni! A dohányzás abbahagyása, a vérnyomás beállítása olyan rizikófaktorok, amik ellen te mgad tudsz tenni, tehát nagyon is van átjárás a táblázat kis kockái között.
KIs kockázatú körbe tartozol, ha ez az érték 1% alatti.
Közepes a kockázatod, ha 1-5% közötti értéket kaptál.
Nagy kockázat 5-10% között, illetve a táblázattól függetlenül is nagy kockázatú mindenki, aki cukorbeteg, vesebeteg, vérnyomása 180/110 Hgmm felett van, vagy boka-kar indexe kisebb, mint 0.9.
Igen nagy kockázatú kategória a 10% feletti score, illetve táblázattól függetlenül mindenki, aki már átesett szív- érrendszeri eseményen (szívinfarktus, stroke, kritikus érszűkület ), szövődményekkel járó cukorbetegség, vesebetegség.
Miért fontos a kockázatbesorolás?
Mert egészen más szűrővizsgálatok szükségesek, ha a kockázatod magas, és a gyakoriság is sűrűbb kell legyen. Sokkal jobban oda kell figyelned magadra, sokkal szigorúbban ellenőrizned kell az aktuális állapotod. Esetenként szigorúbb határétékek, és más terápiás megfontolások vonatkoznak rád.
Másrészt ez egy egyszerű eszköz arra is, hogy objektivizáld az egészséged, reálisan lásd magad. Arra is rávezet, hogy mik a megváltoztatható kockázati tényezők. Ha pedig változtatsz, öröm lesz látni, ahogy a táblázatban egyre zöldül a kis kockád!
Pingback: Tudományosan igazolt egészséges étrendek – Egy háziorvos naplója