Barátkozzunk a zsírszövettel

Ismerkedjünk meg közelebbről a zsírszövettel. Mi is ez? Miért jó? És miért nem jó?

Alapvetően a zsírszövet a szervezetünk energia-raktára. Gyorsan mozgósítható és könnyen elérhető akkor, amikor valami miatt extra energiára van szükség. A zsírszövetnek nélkülözhetetlen szerepe van a hőháztartásban, a testhőmérsékletünk fenntartásában. Emellett hormonok termelésében is részt vesz.

Kutatások szerint nem az a lényeges kérdés, hogy a szervezetünkben pontosan mennyi zsírszövet található, hanem sokkal fontosabb a szervezeten belüli eloszlása. A különböző helyeken található zsírsejtek különböznek funkciójukban, anyagcseréjükben és méretükben, formájukban is.

A szív- érrendszeri betegségek és inzulinrezisztencia/cukorbetegség kialakulása szempontjából veszélyesebb a hasi szervek körüli zsírszövet. Ezt nevezzük viszcerális zsírszövetnek. Tehát a hasi túlsúlyú elhízás nagyobb kockázattal jár, a kockázatbecslésnek ezért része a haskörfogat mérése, amely férfiaknál 94, nőknél pedig 80 cm felett jelent fokozottabb kockázatot.
A viszcerális zsírszövet mennyisége az alap inzulinszinttel arányos. A magas bazális inzulinszint pedig hosszú távon egyenes út az inzulinrezisztencia kialakulásához.

A bőr alatti zsírszövet egészen más típusú. Kevésbé felelősek az elhízással összefüggő betegségek kialakulásában, sőt, a combnál lévő (gluteofemoralis) bőr alatti zsírszövet védő szerepét feltételezik! A bőr alatti zsírszövet fontos szerepe a hormontermelés, itt termelődik a leptin nevű hormon. A leptin a zsírszövet mennyiségének szabályozásában játszik kulcsszerepet, szintje egyenesen arányos a szubkután zsírszövet mennyiségével. Hatására jóllakottságot érzünk, és a táplálékfelvétel csökken.

Érdekesség, hogy az alváshiány is a leptin szintjének csökkenését okozza, miközben az étvágynövelő hatású ghrelin hormon szintjét növeli. Tehát kialvatlanság hatására nő a táplálékfelvétel, több kutatás is talált összefüggést az éjszakai munkavégzés és az elhízás kialakulása között.

Visszatérve a zsírszövetre, nem csak elhelyezkedésükben találunk jelentős különbségeket. Alapvetően kétféle zsírszövet ismert: fehér és barna. A felnőttek zsírszövete főként fehér zsírszövetből áll. Testvére, a barna zsírszövet valójában egész más őssejtből alakul ki. A barna zsírszövet egyedüli feladata a fűtés, újszülöttek és csecsemők esetében van nagy jelentősége. Felnőttkorra csak minimális mennyiség marad belőle.

Nem olyan régen derült csak ki, hogy léteznek olyan zsírsejtek is, amelyeket bézs, vagy barnásított zsírsejteknek nevezünk. Ezek a fehér zsírsejtek előalakjaiból alakulnak ki, tehát inkább ezekkel állnak közeli rokonságban. Ugyanakkor a feladatuk szerint közelebb állnak a barna zsírszövethez: a hőtermelésben játszanak szerepet, és nem az energiaraktározásban.

Kutatások azt mutatják, hogy a zsírszövet “barnásítása” fontos védőfaktor lehet a metabolikus szindróma, és elsősorban az inzulinrezisztencia kialakulásának megelőzésében. A bézs zsírszövet rengeteg energia elégetésére képes, igen kedvezőek az anyagcsere-hatásai.

Hogyan tudunk “barnásítani”?

Mozgással! A kulcsszerepet az irizin játsza. Az irizin az izomzatunk által termelt hormon, amely akkor kerül a véráramba, amikor edzünk. Az irizin a fehér zsírsejtek bizonyos előalakjainak bézs zsírsejtekké alakulását serkenti. Ezáltal a zsírszövet sokkal kedvezőbb anyagcsere-tulajdonságokkal rendelkezik, csökken az inzulinrezisztencia, nő az energia-felhasználás.

Tehát itt van még egy ok, amiért mozogj! Rendszeres mozgással eléred, hogy a zsírszöveted átalakuljon energiafogyasztó és hőtermelő kályhává, javuljon a hőháztartásod, a hidegtűrésed. Mozgás hatására csökken a viszcerális zsírszöveted, csökken a bazális inzulinszinted. Így nő a leptin hormon aránya, ezáltal csökken az étvágyad, és a felesleges kalória-fogyasztásod.

Összefoglalva tehát: van olyan, hogy “jó” zsírszövet. Szervezetünkben mindennek megvan a maga helye és funkciója. Hozzunk létre olyan körülményeket, ahol optimálisan el tudja látni minden sejtünk és szövetünk a neki szánt funkciókat.

Forrás:
Abdominal Visceral and Subcutaneous Adipose Tissue Compartments, Circulation. 2007;116:39–48
Different Adipose Depots: Their Role in the Development of Metabolic Syndrome and Mitochondrial Response to Hypolipidemic Agents VL – 2011
Browning of white fat: agents and implications for beige adipose tissue to type 2 diabetes, Journal of Physiology and Biochemistry, volume 75, pages1–10(2019)

Ha tetszett, ossza meg másokkal is!
  •  
  •  

1 thought on “Barátkozzunk a zsírszövettel”

  1. Pingback: Hányszor együnk egy nap? – Egy háziorvos naplója

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük