Amiről most szó lesz, az minden, ami szív és ér: ez egy összetartozó, egységes rendszer, érdemes így, rendszerben gondolkodni erről. Hiszen ha valahol betegek az ereid, akkor sajnos mindenhol máshol is azok… nem választhatjuk le a szív működését sem attól, amit valójában mozgat: az ereket.
A következő, nagyon gyakori betegségek tartoznak például ide:
Magas vérnyomás betegség
Szívinfarktus
Szívritmus-zavarok
Stroke
Szívelégtelenség
Perifériás érszűkület
Konkrétan mit, milyan gyakran, és hol kell megvizsgáltatnom, hogy minél előbb felismerjem a szív- érrdszeri (szakmai nevén kardiovaszkuláris) betegségeket? Íme a lista!
Fontos figyelembe venned, hogy csak akkor vonatkoznak rád ezek az ajánlások, ha még nincsenek panaszaid, és nincs ismert krónikus betegséged!
- Évente vérnyomásmérés. Ez általában megoldható otthon, egy kölcsönkért vérnyomásmérővel, vagy gyógyszertárban. Fontos, hogy a mérés nyugalomban történjen, legalább 10 perces ülést követően, és mindkét kart meg kell mérni. Általánosságban 140 /90 Hgmm alatti értéket tekintünk normálisnak.
- Évente haskörfogat, BMI meghatározása. A haskörfogatot a csípőlapát és a legalsó borda felénél, kilégzéskor (a has ernyedt állapotában)kell megmérni. Férfiaknál 94 cm, nőknél 80 cm feletti érték nagyobb kockázatot jelent. A BMI (body mass index) meghatározása: testtömegy (kg) osztva a magasság (m) négyzetével. 25-nél nagyobb érték elhízást, és nagyobb kockázatot jelent.
- Kardiovaszkularis kockázat meghatározása
- Laborvizsgálat (vérvétel). alacsony kockázatúaknál: 5 évente, magas kockázatúaknál és 65 év felett: 2 évente laborvizsgálat.
A laborvizsgálat célja elsősorban a következő betegségek felfedezése:
– cukorbetegség – éhomi vércukor meghatározásával szűrhető, megléte esetén a kardiovaszkuláris kockázat is nagy.
– vesebetegségek, vesefunkció meghatározása (ezért nézzük a kreatinin, karbamid, GFR meghatározását, és vizeletvizsgálatot)
– hyperlipidaemia (magas vérzsír értékek): a kardiovaszkuláris kockázat meghatározása miatt is fontos (összkoleszterin, HDL, LDL, triglicerid meghatározása)
– ezek mellett bele szoktunk venni egyéb vizsgálatokat is, amelyek nem tartoznak a kardiovaszkuláris megelőzés témájába, de szűrés szempontjából fontosak: nézünk teljes vérképet, ami információt ad a vér alakos elemeinek mennyiségéről és eloszlásáról, felfedezhetünk esetleges vérszegénységet például. Elsősorban nőknél fontos a szérum vas szintje. Nézünk májfunkciót is. Pozitív családi anamnézis, vagy bármi gyanújel esetén a pajzsmirigy funkciót is nézzük, TSH meghatározással. - Boka-kar index meghatározása 40 éves kor felett 2 évente ajánlott. Ezt a vizsgálatot a háziorvos végzi, egy kis ultrahangot kibocsájtó műszer segítségével. A vizsgálat célra a perifériás érszűkület szűrése. A lényege az, hogy összehasonlítjuk a kar és a boka artériáján mért szisztolés („felső” érték) vérnyomását. Egészséges erek esetén ez a hányados 1-1.3 között van, mivel közel ugyanannyi kell legyen az egész érredszerben a vérnyomás értéke. Ha azonban a lábak artériáiban érszűkület van, kisebb nyomás hatására is összenyomódik az ér: a mért érték alacsonyabb lesz a karon mértnél. Így a boka-kar hányados csökken. 0.9 érték alatt kórosnak számít.
Az összefolalót a következő jogszabály alapján állítottam össze: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700051.nm
1-3 pontoknál a jogszabálynál jóval gyakoribb ellenőrzést ajánlok, mert ezek orvos közreműködése nélkül, önállóan is elvégezhetőek (a laborvizsgálat miatt csak korlátozottan, de enélkül is értékelhetően!). Szeretnék buzdítani mindenkit, hogy vegye kezébe a dolgait, éljen az önellenőrzéssel minél gyakrabban.
